Ugrás a tartalomhoz
politics

Új-Zéland választási rendszere és kormányzása

Lényeg — Új-Zélandon vegyes összetételű (MMP) választási rendszer működik, amely 1996-ban váltotta fel az első poszt-múlt módszert. Az ország parlamenti struktúrája egyetlen házból, a Képviselőházból áll, és általában háromévente tartanak választásokat.

Új-Zéland parlamenti rendszerben működik, ahol a választási keret jelentős fejlődésen ment keresztül. Az 1996-os választások óta az ország vegyes összetételű (MMP) választási rendszert alkalmaz. Ez a rendszer váltotta fel az első-múlt-the-post (FPP) rendszert, amelyet a történelem nagy részében használtak. Az MMP bevezetése az 1993-ban tartott népszavazást követte.

Az MMP struktúrájában a választók két titkos szavazást adtak le. Az első szavazás egy adott jelöltre történik egy földrajzi választókörzeten belül. A második szavazás egy politikai pártra esik, amely meghatározza a kormány általános összetételét. A parlamenti mandátumok számát alapvetően a párt szavazati aránya határozza meg.

Parlamenti struktúra és választások

Az új-zélandi parlament egyetlen törvényhozó testületből, a képviselőházból áll. Míg a tipikus létszám 120 fő körül van, a képviselők száma a választási eredményektől függően kissé megnőhet a túlnyúló helyek miatt. A 2023-ban megválasztott 54. parlament például 123 mandátumból állt, 72-t választói képviselők töltöttek be, a többit pedig a rangsorolt pártlistákról kiválasztott listás képviselők.

A választásokat általában körülbelül háromévente tartják, az 1986-os alkotmánytörvény és a létrehozott politikai egyezmények által szabályozott időzítéssel. A parlamenti ciklus azonban az egész történelem során változott. Az 1852-es új-zélandi alkotmánytörvény által létrehozott kezdeti időszak legfeljebb öt évig tarthatott, de ezt 1879-ben három évre csökkentették. A kifejezést később megváltoztatták a háborús és gazdasági válságok idején, például az első világháború idején öt évre, a nagy gazdasági világválság idején pedig négy évre.

Szavazati jog és választójog

Új-Zélandon a progresszív választójog a jellemző. 1893-ban az ország lett az első önkormányzati nemzet, amely szavazati jogot adott a nőknek. Ez általános választójogot teremtett minden 21 éves és idősebb felnőtt számára. 1969-ben 21-ről 20 évre csökkentették a szavazati korhatárt. A mai Új-Zélandon általában minden állandó lakos és 18 éves vagy annál idősebb állampolgár jogosult szavazni. Kivételt képeznek azok az állampolgárok, akik hosszabb ideig külföldön éltek, vagy a pszichiátriai kórházakban fogva tartott vagy három évet meghaladó börtönbüntetést letöltött elítéltek.

Fontos megjegyezni, hogy bár az általános szavazási korhatár 18 év, az európai telepesekre vonatkozó szavazási szabályok nem vonatkoztak a maorikra. Ez a történelmi különbség továbbra is fennáll, mivel a parlamentben hét helyet kizárólag maori szavazók választanak. A független választási bizottság felelős az általános választások lebonyolításáért.

A választási folyamat legfontosabb szempontjainak összefoglalása:

  • A szavazók két titkos szavazást tartanak: egyet egy választópolgárnak, egyet pedig egy politikai pártnak.
  • Az MMP rendszer meghatározza a képviselőház általános összetételét.
  • Az általános választásokat általában háromévente tartják.
  • A szavazási korhatár általában 18 év az állandó lakosok és az állampolgárok számára.

Ezek az intézményi keretek biztosítják, hogy Új-Zélandon a politikai képviselet mind a földrajzi képviseletet, mind a pártlistákon keresztüli arányos képviseletet tükrözze.

Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat

Hogyan tetszett ez a bejegyzés?

Hozzászólások 0

Legyen Ön az első hozzászóló

Kapcsolatfelvétel

← New Zealand News Kezdőlap
New Zealand News Új bejegyzések e-mailbenIratkozzon fel, és az új tartalmakat e-mailben megkapja. Bármikor leiratkozhat.
Hasznos volt?Ossza meg barátaival és a közösségi médiában