Új-Zélandi választási rendszer és szavazati jog
Az új-zélandi parlamenti választási rendszer az 1996-os választások óta érvényben lévő vegyes tagú arányos (MMP) elv alapján működik. Ez a struktúra váltotta fel a First-Past-the-Post (FPP) rendszert, amelyet a nemzet politikai történetének nagy részében használtak. Az MMP bevezetése az 1993-ban tartott népszavazást követte.
Az MMP keretében az új-zélandiak két különböző titkos szavazással vesznek részt a választásokon. Az első szavazást egy meghatározott földrajzi választókerületben induló jelöltre jelölik ki. A második szavazás a politikai párt szavazása, amely lehetővé teszi a választó számára, hogy kiválassza azt a politikai pártot, amelyet képviselni szeretne a kormányban.
Parlamenti struktúra és választások
Az új-zélandi parlament egyetlen házból, a képviselőházból áll. Míg a parlamenti képviselők (képviselők) szokásos száma 120, a teljes szám a választási eredménytől függően kissé ingadozhat a túlnyúló helyek miatt. A képviseletet szabályozó alapelv az, hogy egy parlamenti ciklusban egy párt összes képviselőjének számát a politikai párt szavazatából való teljes részesedés határozza meg.
A parlamenti választások időzítését az 1986-os alkotmánytörvény és a létrehozott politikai egyezmények szabályozzák. Míg a választásokat általában körülbelül háromévente tartják, a történelmi precedensek azt mutatják, hogy a parlamenti ciklus megváltozott. A kifejezést például az 1852-es új-zélandi alkotmánytörvény hozta létre, majd 1879-ben a központi kormányzati hatalommal kapcsolatos aggodalmak miatt három évre csökkentették.
Szavazati jogosultság és jogok
Új-Zélandon nőtt a választójog, 1893-ban ez lett az első önkormányzati ország, amely szavazati jogot biztosított a nőknek. Elméletileg ez 1893-tól általános választójogot hozott létre, mivel abban az időben minden 21 éves és idősebb felnőtt szavazhatott (a szavazási korhatárt 1969-ben 20 évre csökkentették).
A kortárs Új-Zélandon általában minden állandó lakos és 18 éves vagy annál idősebb állampolgár jogosult szavazni. Vannak azonban különleges kivételek e jogosultság alól. Továbbá, bár az általános szavazási korhatár 18 év, az európai telepesekre vonatkozó szavazási szabályok nem vonatkoztak Maorira, ami egyedülálló helyzetet eredményezett, amikor a Parlamentben hét helyet kizárólag maori szavazók választanak.
A független választási bizottság felelős az általános választások lebonyolításáért. A szavazási folyamat alapvető mechanizmusainak összefoglalása:
- A választók két titkos szavazást tartottak.
- Az első forduló egy választópolgáré.
- A második forduló egy politikai párté.
- A választásokat általában háromévente tartják.
Ezek a választási mechanizmusok biztosítják, hogy a képviselőházban való képviselet tükrözze az ország politikai pártjainak arányos támogatását.
Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat
Hozzászólások 0