Ugrás a tartalomhoz
politics

Új-Zélandi választási rendszer és szavazati jog

Lényeg — Új-Zélandon 1996-ban vezették be a vegyes összetételű (MMP) választási rendszert. A szavazók két titkos szavazást tartanak: egyet egy választópolgárnak, egyet pedig egy politikai pártnak.

Az új-zélandi parlamenti választási rendszer az 1996-os választások óta érvényben lévő vegyes tagú arányos (MMP) elv alapján működik. Ez a struktúra váltotta fel a First-Past-the-Post (FPP) rendszert, amelyet a nemzet politikai történetének nagy részében használtak. Az MMP bevezetése az 1993-ban tartott népszavazást követte.

Az MMP keretében az új-zélandiak két különböző titkos szavazással vesznek részt a választásokon. Az első szavazást egy meghatározott földrajzi választókerületben induló jelöltre jelölik ki. A második szavazás a politikai párt szavazása, amely lehetővé teszi a választó számára, hogy kiválassza azt a politikai pártot, amelyet képviselni szeretne a kormányban.

Parlamenti struktúra és választások

Az új-zélandi parlament egyetlen házból, a képviselőházból áll. Míg a parlamenti képviselők (képviselők) szokásos száma 120, a teljes szám a választási eredménytől függően kissé ingadozhat a túlnyúló helyek miatt. A képviseletet szabályozó alapelv az, hogy egy parlamenti ciklusban egy párt összes képviselőjének számát a politikai párt szavazatából való teljes részesedés határozza meg.

A parlamenti választások időzítését az 1986-os alkotmánytörvény és a létrehozott politikai egyezmények szabályozzák. Míg a választásokat általában körülbelül háromévente tartják, a történelmi precedensek azt mutatják, hogy a parlamenti ciklus megváltozott. A kifejezést például az 1852-es új-zélandi alkotmánytörvény hozta létre, majd 1879-ben a központi kormányzati hatalommal kapcsolatos aggodalmak miatt három évre csökkentették.

Szavazati jogosultság és jogok

Új-Zélandon nőtt a választójog, 1893-ban ez lett az első önkormányzati ország, amely szavazati jogot biztosított a nőknek. Elméletileg ez 1893-tól általános választójogot hozott létre, mivel abban az időben minden 21 éves és idősebb felnőtt szavazhatott (a szavazási korhatárt 1969-ben 20 évre csökkentették).

A kortárs Új-Zélandon általában minden állandó lakos és 18 éves vagy annál idősebb állampolgár jogosult szavazni. Vannak azonban különleges kivételek e jogosultság alól. Továbbá, bár az általános szavazási korhatár 18 év, az európai telepesekre vonatkozó szavazási szabályok nem vonatkoztak Maorira, ami egyedülálló helyzetet eredményezett, amikor a Parlamentben hét helyet kizárólag maori szavazók választanak.

A független választási bizottság felelős az általános választások lebonyolításáért. A szavazási folyamat alapvető mechanizmusainak összefoglalása:

  • A választók két titkos szavazást tartottak.
  • Az első forduló egy választópolgáré.
  • A második forduló egy politikai párté.
  • A választásokat általában háromévente tartják.

Ezek a választási mechanizmusok biztosítják, hogy a képviselőházban való képviselet tükrözze az ország politikai pártjainak arányos támogatását.

Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat

Hogyan tetszett ez a bejegyzés?

Hozzászólások 0

Legyen Ön az első hozzászóló

Kapcsolatfelvétel

← New Zealand News Kezdőlap
New Zealand News Új bejegyzések e-mailbenIratkozzon fel, és az új tartalmakat e-mailben megkapja. Bármikor leiratkozhat.
Hasznos volt?Ossza meg barátaival és a közösségi médiában